Esztergomi Várszínház: Az utolsó utáni éjszaka
Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka
Giordano Bruno és VIII. Kelemen elképzelt találkozása Maróti Lajos látomásában
Az Esztergomi Várszínház és a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház közös bemutatója
Időpont: 2025. augusztus 29. péntek 20:30
Jegyár: 4.000 Ft/fő
Egy szobor ihlette — vallomása szerint — a szerzőt, Maróti Lajost, Az utolsó utáni éjszaka című drámájára. Giordano Bruno szobra a római Campo dei Fiorin, amely előtt élete egy rendkívüli korszakában, ösztöndíjasként nap mint nap elsétált. Elképzelte magában, hogyan vitatkozott volna a világegyetemről vallott dogmák elszánt tagadója, a szabad természettudományos gondolat XVI. századi úttörője azzal a férfival, aki éppen a dogmákon alapuló világszemlélet védelmére emeltetett a pápai trónra.
A dráma két nagy összecsapás köré kristályosodik ki. Bellarmini, az egykori társ és későbbi bíboros, Giordano Bruno első vitapartnere. A hit és a tudás válaszútján vele méri össze eszméit. Ez a szellemi párbaj azonban szélsőségesen egyenlőtlen feltételek között zajlik: Bellarmini, felfelé ívelő egyházi karrierje csúcsán, Róma küldötteként, egy a velencei dogé börtönébe zárt, a hatalomnak fizikailag kiszolgáltatott fogollyal mérkőzik, akinek további sorsa, kiadatása — amelyre a bíboros tiszte szerint törekszik — attól függ hogy vajon sikerül-e rávenni arra hogy bűnösnek vallja magát.
A második szellemi párharcra az utolsó utáni éjszakán kerül sor. VIII. Kelemen viszont már nem az egyház tanait, csak hatalmi pozícióját védi, nem harcol, hanem alkuszik. Szabadságot kínál a halálraítéltnek, ha az beleegyezik, hogy ő — saját tudománya árulója, az életbe és árulásba belefáradt aggastyán — vállalja helyette a máglyát. Giordano Bruno azonban hű marad a maga, új tudományos korszakot nyitó, de korántsem végérvényes, és nem is megdönthetetlen igazságához. Felismeri, hogy nem az általa felfedezett tételek örök érvénye, hanem érvényesülésük szabadsága, a tudományos haladás és az igazság forog kockán. Nem tanaiért, hanem a gondolat jogáért védi meg Giordano Bruno a maga halálát. (Földes Anna)
Szereplők:
VIII. Kelemen pápa: Horányi László Jászai Mari-díjas
Giordano Brunó: Besenczi Árpád Jászai Mari-díjas
Albert Einstein, a halál angyala: Hajós Szilárd
Bellarmini bíboros: Bellus Attila
Boszorkány: Oláh Tánia Andrea
Őrparancsnok: Farkas Gergő
Zene: Varga Gábor
Jelmez: Szőke Julianna
Díszlet: Pataki András Jászai Mari-díjas
Rendezőasszisztens: Kitti
Rendező: Pataki András Jászai Mari-díjas
„Lehet, hogy nektek, akik ítéletet hoztok, több okotok van a félelemre, mint nekem, aki elszenvedem azt.”(Giordano Bruno)
Tarján M. Tamás: 1593. január 27-én került Giordano Bruno a római inkvizíció börtönébe, miután a katolikus vallás és világnézet alaptéziseit kétségbe vonó tanításai miatt Velencében a Szent Officium őrizetbe vette őt. Ezzel az aktussal vette kezdetét Giordano hét éven át húzódó római pere, melynek végén a modern világképet megalapozó tudós máglyahalállal bűnhődött korszakalkotó gondolataiért.
Michael Hesemann német újságíró találó megfogalmazása szerint Giordano Brunó: „Egyszerre volt barokk sarlatán és eredeti filozófus. (…) Minden kétséget kizáróan zseni volt, de legalább annyira őrült is. Egy nagyzási mániában szenvedő, művelt, önimádó, rosszindulatú, sőt utálatos, intoleráns, zsörtölődő provokátor, szélhámos és anarchista (…) Ma (…) mártírnak számít, és mítosszá vált. És nemcsak VIII. Kelement és korát, hanem az utókort is sikerült az orránál fogva vezetnie.”
FONTOS TUDNIVALÓK
▸A belépőjegyek személyesen is megvásárolhatók a Tourinform Esztergom Irodában (Széchenyi tér 21.) nyitvatartási időben.
▸A megvásárolt jegyeket az előadás kezdete előtt legkorábban 30 perccel lehet érvényesíteni a helyszínen (kinyomtatva, vagy mobiltelefonról bemutatva).
▸A rossz idő miatti helyszínváltozásról érdeklődni az Esztergomi Várszínház Facebook-oldalán, illetve a +36 30 289 0379-es telefonszámon lehet!
▸A szereposztás változásának jogát a színház fenntartja!
